Ghymes – kedvcsináló az Ipolysági koncertre

10511101_698853743526894_8333460828148119512_n

A Ghymes zenéjére egy régi jazz-t halgató barátom hívta fel a figyelmem. Nem tudtam, miért keverte a jazz lemezek közé ezt a zenét is. Ma már tudom. Szarka Tamás és Gyula zenéjét próbálhatjuk jellemezni úgy is hogy modern folk, világzene, pop, jazz elemekkel, de a legjobb jellemzés az hogy olynan mint a Ghymes…

A kifinomított népzenei hatás persze végigkíséri a kompozícióikat, de ez kiválló hangszereléssel, profi zenéléssel, gyakori szóllókkal, érdekes ritmusvilággal párosítják. Kedvenceim a hegedűszólo a „Vadak útján“ c. számban, a hagszerelés a „Vándorének“-ben, szöveg és vokál a „Kördal“-ban, ritmusvilága „Hóban fürdő madár“-nak és még sorolhatnám…

A dalszövegekben, amelyeket verseknek helyesebb nevezni ugyan a régi korok nyelvezetét talán tudatosan használják, de ezek mai vagy ma is aktuális témákról szólnak. Bátran énekelnek a szabadságról, igazságról, szenvedélyről. Szokatlan érdekes hasonlatokat gyakran használnak: pl. „…és a nőm, aki úgy tud várni, mint mosoly szenteken.“

A szenvedélyesség egyébként talán eggyik legjellemzőbb vonása Tamás énekhangjának, hegedűjátékának. Kulönösen tetszik még a provokatív női vokál és a fúvósok gazdag aláfestése és szólói.

A Ghymes zenéje olyan réteges, mint a legendás LGT zenéje. A megfigyelhető, dúdolható dallamok mögött az igényes halgatók számára ott a zenei profizmus, virtuozitás, és persze az gondolkodásra késztető szövegek.

A könnyű műfaj látogatotsága mindíg elég nagy, az igényes zene rajongói viszont mindíg egy kicsit izgulnak, mennyien is leszünk a nézőtéren, és csak akkor nyugszanak meg, ha sok lélektársat látnak maguk mellett az élő koncerten. Szeretnék önnel is találkozni szeptember 13-án.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.